2010. október 12., kedd

EURÓPA KÖZEPÉN?!



Integráció, stratégiai partnerségek és határon túli magyarok



Koncepció:


A kelet-közép-európai államok sikertörténetnek elkönyvelt európai uniós csatlakozására szép lassan már történelmi távlatokban tekinthetünk, azonban a folyamat következményeinek teljes felmérése, illetve lehetőségeinek teljes kihasználása még várat magára. A 
2004-es és 2007-es csatlakozás gyökeresen megváltoztatta mind Magyarország, mind pedig a magyar nemzet lehetőségeit, egyben esélyt adva egy más típusú nemzetpolitikára, de külpolitikára is. A küszöbön levő magyar soros EU-elnökség egy újabb lehetőség lehet a „magyar érdek” érvényesítésére. Ezt látszik erősíteni a szorosabbá fejlődő, az uniós realitások által egyengetett magyar-román stratégiai partnerségi viszony is.

A kérdés azonban nem ilyen egyszerű. Nemzeti érdekről, határon túli magyarságról tudományosan beszélve, mindig egy olyan „szürke zónában” találjuk magunkat, ahol a definíciók konstrukciója, a politikák világos körülhatárolása kiemelten fontos. Külső szemlélő hajlamos a nemzeti érdeket adottnak venni, habár az majdhogynem kizárólag az állami és társadalmi láthatatlan hálózatok egyeztetésének eredménye. Anyaországi, de más többségi szemlélő hajlamos a határon túli magyarokat egy olyan egységes monolitként kezelni, amely egy testként mozog, és egy véleménnyel rendelkezik, habár az ideológia, érdek és érték-pluralizmus itt is legalább annyira jellemző, mint más társadalmak területén.

 Az 5., jubileumi Kárpát-medencei Fiatal Politológusok Konferenciája célkitűzése a nemzeti érdek három nagy fontossággal és aktualitással bíró pillérének – az európai integrációnak, a környező országokkal kialakított stratégiai partnerségnek és a nemzetpolitikának – körüljárása, amely nagyban meghatározza Magyarország, de Románia és az erdélyi magyarság mozgásterét és célkitűzéseit is. Mindezt egy olyan sajátos erdélyi szemlélettel megfűszerezve, amely árnyalhatja az erdélyi magyarságról kialakított képet, egyben betekintést engedve ennek belső vitáiba, paradigmikusan különböző megközelítéseket biztosítva az érdeklődő résztvevő számára.

Ugyanakkor, az előadások keretén belül a résztvevők megismerkedhetnek az a romániai és romániai magyar társadalomtudományi szakma kiemelkedő kutatóival, az erdélyi magyar politika szereplőivel, fő ideológusaival illetve elemzőivel, akik talán részben ismerős, de újszerű témákról is fognak beszélgetni, vitázni.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése